Lívia!

Nagyon szomorúan vettem, ahogyan beszéltél velem, és a véleményed rólam különösen elkeserített. Tudtam, soha nem bocsátottad meg  életem bűneit. Ennek tudtam be azt is, amikor haza küldtél tőletek. Más okot ugyanis nem szolgáltattam neked.

Ismét elolvastam a levelemet, semmi agresszív nincs benne, ellentétben a tieddel. Nos ez volt az életünk, változtatni már nem tudunk rajta. Vagy megbocsátunk vagy marad a gyűlölködés. Te nem tudsz megbocsátani, így ezzel a téma részemről lezárva.Így, Még most is szeretlek benneteket, Téged is, aki nem csak az országát hagyta el, hanem a családját is.

A búcsúztatás 2021. május 21.-én, pénteken 11.órakor lesz a Belvárosi temetőben. Szökőkutas szétszórással.  Ha nem jössz haza apád búcsúztatására - kinek Te voltál a mindene - kénytelen leszek tudomásul venni a végleges szakításodat velünk. Nem szándékoztam veszekedni, vagy egyéb negatív dolgot tenni, csupán édesapádat szeretném  elbúcsúztatni.

Büszke vagyok rá, hogy  kitartottam mellette az utolsó lélegzetéig. Kevesen tudnák utánam csinálni. Távolról minden könnyebb, és biztos vagyok benne, ha apád létezik valahol, nem haragszik semmiért rám, szeret.

Ha mégsem tudsz időt szakítani 21.-re, kérlek az én temetésemre se gyere el. Gondolom, nem is akarnál. Ezzel az Ambrus család megszűnik létezni.