Apa és én

About my world

About my world

2021.07.17.

2021. július 17. - Eager

A hócipőm is tele van ezzel a meleggel! Ha nem kapcsolom be a klímát, elolvadok, ha bekapcsolom, akkor ugyan nem olvadok el, de meg kell nézni, hová teszem le a hátsómat, mert a légáramlás bántja nagyon a szememet. A beígért hideghullám elért ide hozzánk is, de csak idegesség szinten. Engem is és a macskákat is megbolondította. A nagyját mire az viharok ideértek, kiadták, így csak a szomszédasszony hibiszkuszát lapátoltuk össze, nem voltak itthon. Eső, kis szél, lehűlés alig, a páratartalom szinte mérhetetlen. Rosszabb, mint volt.

Ha haladásnak nevezhetjük, vagy "kezdeti gyógyulásnak", összeszedetettebb lettem, amit a mahjong játékeredményeimből veszek észre. Már képes vagyok normális filmeket is megnézni, nem csak a süti-mestert, a varró-mestert vagy az álomotthonokat. Kezdetben ugyan z-kategóriás filmeket néztem meg a Network 4 csatornáin, ahol mindegy volt, figyelek vagy sem, beleszundítok vagy sem, a végén mindig a jó győz. Bár még mindig első helyen van a Rejtély című 'sci-fi-nem tudom mi a fene' filmsorozat, lelkesen nézem, de az éjjel már a Kéz amely a bölcsőt ringatja ... (kedvenc) filmemet végig is tudtam nézni! Sőt már eszembe jutott, elővehetném a gobelinjeimet is, jól esne egy kis böködés, de a kánikula a kézimunkának ellensége. De eszembe jutott, hogy vagy régi áron, kétszázezer Ft-nyi (ha nem több) varrni valóm és fonalam van a szekrényben nyugalmasabb időkre spájzolva.

Úgy néz ki, megmaradok. Várom a fürdőszoba felújítást is, remélem meg tudjuk engedni magunknak, és a fiammal sem kapunk össze közben, mert ugye felesben csináltatjuk.

3 egymást követő napon én hívtam a lányt, mert tüdőgyulladása volt és igen aggódtam érte. Mióta én nem hívom, neki eszébe sem jut, él egy anyja is a világban.

Lassan a kivizsgálásaimat és szűréseimet is szervezni kezdem, mert hipp-hopp, itt lesz a 4.-ik hullám!

A bejegyzés trackback címe:

https://aboutmyworld.blog.hu/api/trackback/id/tr5516630258

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Prédikátor2 2021.07.17. 20:26:59

Végre egy kiegyensúlyozott poszt. Van benne jó is, kevésbé jó. Az időjárás miatti berzenkedésedet tökéletesen megértem. Vihar itt is volt, de nekem nincs semmi a kertben, amit tönkre verhetett volna. Éjjel dörgött, villámlott, én azonban az igazak álmát aludtam. Na persze, így az esővíz-gyűjtő hordóm üres maradt.
Igen, beindultál, csak ne ess vissza. A mindenféle elfoglaltság eltereli a rossz gondolatokat.
A gyerekeink nem tudják, milyen a mi életünk. Majd ha őket is utoléri ez az életszakasz, eszünkbe jutunk. Ne legyenek vele szemben elvárásaid, és akkor nem lesz hiányérzeted. A mi kapcsolatunk az unokámmal ezen az alapon beállt egy elfogadható szintre.

Eager 2021.07.18. 19:09:03

@Prédikátor2: Maximálisan igazad van. Igyekszem lekötni magam, ez az egyetlen módja a gondolatok kordában tartásának. Ma már volt lelkierőm a Made in Hungária c. filmet is végignézni. (Fenyő Miki indulása).
Meló a lakásban volna, de a meleg, ami rendesen tartja magát, gátol ebben. A lisztem, rizsem azóta a szekrényben vannak, mióta beköltöztünk, bizony vannak meghatározhatatlan "repülő objektumaim", biztosan onnan származnak. Első dolgom a konyhaszekrény rendbe tétele lesz. Az ilyen molyosodó, zsizsikesedő lények szülőhelyét mind kidobom. Ha netán szükség lesz rájuk, veszek. Bár ennek kicsi a valószínűsége. A bogarak léte nélkül is ildomos volna ez a pakolás, mert attól félek, egyszer a fejemre dől az egész, ha kinyitom az ajtót. Jelzem, nem az egyetlen szekrényem ilyen.
Nem fogod elhinni, megdicsért a fiam, a gyors intézkedésem miatt. Jól esett. A lánnyal már több, mint egy hete nem beszéltem, igyekszem nem haragudni rá.
És amit talán még nem írtam, a Facebook oldalam posztjaiban is visszaálltam a rendszerességre, bár már nem napi gyakorisággal csinálom. kedd, csütörtök, szombat.

Prédikátor2 2021.07.18. 23:09:32

Sürgősen állj neki a ’repülő objektumok” likvidálásának. Volt benne részem. Minél nagyobb a fertőzés, annál nehezebb véglegesen kiirtani ezeket a molyokat. A zárható fém- és üveg dobozokba is bejutnak. A lencsét meg a hasonlókat élből a fagyasztóban tárolom. Én a fáradó hangyákkal is harcban állok. Néhány hete szárnyas hangyák tömegével jöttek elő a lépcső alól. Sót, ecetpermetet, végül folyékony rovarirtót vetettem be.
Azt hiszem, magasak az elvárásaink a gyerekekkel szemben. Lejjebb kell adnunk, mert úgy se kapunk tőlünk több figyelmet. Csak azt érjük el, hogy megromlik a kapcsolatunk, ezt pedig jobb lenne megelőzni. Egyébként pedig se te, se én nem vagyunk könnyű eset - ezt be kell látnunk. A fiad jó gyerek, csak nem mindig tudja kimutatni. A lányod éli a saját életét és a távolság egyetlen kapcsolatnak sem tesz jót.
Benned van közösségi szellem, meg igény a társasági kapcsolatokra. A facebook-ból annyi épp elég, Én inkább helyi infószerzésre használom, mint kapcsolattartásra.

Prédikátor2 2021.07.18. 23:46:10

Szerintem az egyetlen kiút, ha minél többféle értelmes céllal, tevékenységgel lefoglaljuk magunkat. A tehetetlen emberek unatkoznak, de azok nem mi vagyunk.

Eager 2021.07.19. 18:18:50

@Prédikátor2: Igazad lehet a lánnyal kapcsolatban, csak nagyon nehéz az ő elvesztésébe is belenyugodni. Veszteségből elég lett volna a párom, későbbre időzíthetett volna. Soha többé nem fogom a tudomására hozni a vele kapcsolatos érzéseimet. Nem adom még egyszer ki magamat SENKINEK! Ami legjobban fáj, az a szeretet színlelése. Hiszen nem kötelező még egy anyát sem szeretni, de akkor ne is csináljunk úgy. Sokkal tisztességesebb lett volna.
Tisztában vagyok én is azzal, nem vagyok könnyű eset, bár, hogy miért, azt nem értem. Mindig őszinteségpárti voltam, még ha fáj is. Most azután érezhetem, mennyire fáj. Tudom, az igazság is sokarcú, de azért vannak akik nagyon túllőnek a célon. A lánnyal így jártam. A fiamra sokkal jobban fogok vigyázni. Az igazságmániám már sok bajt hozott a fejemre. Ideje eltenni.

Prédikátor2 2021.07.20. 17:46:32

Nem akarom, hogy „igazam” legyen. Csak azt szeretném, ha többféle szempontot figyelembe vennél, amikor fontos dolgokról kategorikusan kijelentesz valamit. Pl. hogy a lányodat elvesztetted. Mert ez nem így van. Fontos vagy neki, de ne akarjál fontosabb lenni az ő életében, mint amire lehetősége van. Családja van, felelősségteljes munkája, és ott a távolság. Az meg egyáltalán ne zavarjon, hogy másként gondolkodik. Ahány ember, annyiféleképpen szeret. És amit te gondolsz a szeretetről, nem biztos, hogy a lányod számára is azt jelenti.
Én pont azért kedvellek, mert egyenes jellemnek, szókimondónak tartalak. Ilyennek tartom magamat is. Nem bírom elviselni a nyájas, túlságosan kedves, alázatos embereket. Nem ismerem a lányodat. Kétlem, hogy jellemhibás lenne. Van egyénisége.
Én sokszor a lányomtól tanulok, ahogy ő bánik a gyerekével és a családjával. Elfogadó. Amikor kérik, segít, vigyázz a gyerekre. Nem lóg a nyakukon. És nagyon jó a kapcsolatuk. Amikor nekem bármilyen elvárásom volt velük szemben, egyből rosszabb lett a kapcsolatunk, volt idő, hogy hónapokig nem is beszéltünk. Most azon az állásponton vagyok, hogy nem konfrontálódok, mert ők tojnak rám és viszont emésztem magam. És amikor igazán bajban vagyok, mindig számíthatok rájuk.

Eager 2021.07.22. 17:24:35

@Prédikátor2: Nem tartom hülyének magam, értem, élik az életüket. De akkor is annyira rosszul esik, hogy eszébe sem jut, él-e, ha-e az anyja. Végül csak elmúltam 70 éves. A fiú is minek jön, megnézni élek-e még????? Már abban sem vagyok biztos, számíthatok-e rájuk.
süti beállítások módosítása