Végre túléltem. A felújítást és a betegségemet is. Mert nagyon beteg voltam. Ma 10 napja kezdődött. Lehet, hogy Covid volt, lehet, hogy nem, nem tudom, mert tesztelni nem teszteltek. De az biztos, nagyon rosszul voltam. (Hülye voltam, mert csak egy kis maradó lázat kellett volna produkálnom, és ingyér megcsinálták volna. Késő bánat. Én meg  befejeztem a saját tesztjeim szponzorálását.)

Most érzem azt, talán megmaradok. És még feküdni sem tudtam, mert a kezdete összeesett a felújítás befejezésével. És volt, mikor többen voltak a fürdőszobában, mint normálisan befértek volna. No azután olyan is volt, hogy éppen senki, az a szaki sem, akinek jönni kellett volna. De kész. Nekem tetszik. Hogy milyennek kellene lennie, igazából nem tudom, de szép és műxik. Ahogyan én is, csak én nem vagyok szép. Olyan vagyok, mint egy nyúzott majom. Gyenge, mint a harmat. És a takarítás még nem fejeződött be. Nincs aki segítsen. Fiam annyit nem segített - félt, hogy elkapja a vírusomat - hogy a cipősszekrényt kirakjuk a helyére. De egy okos öreglány mindent megold (mindaddig, míg bele nem döglik!!!!)

Kitartottam, mert ha nem teszem, az életben nem jönnek vissza. Még az előszoba festése is elkészült. Maga a főnök csinálta fájdalomdíjul a két kimaradt nap miatt, mikor a szakik elfelejtettek eljönni dolgozni, meg egyszer leszedettem a cigánygyerekkel, amit felrakott, mert elfogadhatatlannak találtam. Méregdrágán dolgoznak és még így is a hátuk mögött kell állni, különben csak kárt csinálnak. A burkolókkal volt csak gond, de abból jutott bőven!!!!

A házidoktornénim telefonon kezelt, már onnantól, hogy egyáltalán tudtam beszélni. Amíg nem tudtam, addig a telefon sem ment. Végül azért csak maradt egy-két tünetem, amivel "NEM TUD MIT KEZDENI!!!!!!!!", de ezeket ejtette, inkább minthogy behívjon és meghallgasson.

Annyira elvoltam, hogy apa szinte eszembe sem jutott. Talán rám is fért némi 'gyászmentesség'. Most viszont annál többször gondolok rá.

Szerencsémre 1.-re visszajött a hangom annyira, hogy tudtam telefonálni, mert MRI-re csak hó 1.-én lehet időpontot kérni. Sikerült.

Ja, arany fiacskám azért nem tudott nekem segíteni, mert őbarátosnéjánál főzött, így még beszédre sem volt ideje. Nem is tudtam, hogy tud főzni, nekem még nem ajánlotta fel, pedig egy kis gyógy-csirkeleves jól esett volna. Azóta nem is volt fent. Úgy tűnik, már az Ő "családjába" sem férek bele.